Nem mindig az a város, amit az útikönyvek leírnak”.
Karnyújtásnyira a fővárostól, két nagy folyó között, a kiskunsági tanyavilág közepén, a híres kereskedő utak találkozásánál jött létre Kecskemét. Kicsinek tűnhet (bár 115.000 lakosa van), ennek ellenére olyan látnivalókkal fogadja vendégeit, amit nagyobb városok is szívesen felvállalnának (Országos Fotó Múzeum, a Naiv Festők kiállítása, a Művészetek Háza, a Népi Iparművészeti Múzeum, a Kortárs Művészetek Műhelye, a Hangszergyűjtemény, a Planetárium, a fedett lovarda, a Vadaskert, és sok minden más). E mellett a város környéki tanyavilág és a homokbuckák különleges hangulata, a Kiskunsági Nemzeti Park területei egyedi élményeket kínálnak. Így akár kíváncsiságból, akár üzleti szándékkal érkezik a vendég, kellemes meglepetésekre számíthat.
„PSALMUS HUNGARICUS”
Kodály Zoltán szülővárosában tett látogatás emberileg közelebb hozza a zeneszerzőt, és a zenepedagógust – akinek koncepcióját a világ 120 országában ma is használják. A hajdani ferences kolostorban működik a róla elnevezett Nemzetközi Zenepedagógiai Intézet, amiben állandó kiállítás mutatja be pályáját, majd a rövid ismertetés a „módszer” alappilléreit tárja fel, amit ezután a gyakorlatban is megtekinthetnek (ha igény van rá), a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, a tanév bármely szakaszában. Itt, a padokban ülve egy bemutató órán vehetnek részt vendégek, hogy megtapasztalják, hogyan veszik birtokba a gyerekek ezt a több dimenziós, színes világot.
„A SZECESSZIÓ VÁROSA”
A mai Magyarországon itt található a legtöbb szecessziós épület,, mivel a „boldog békeidőkben”a stílus több építésze kapott megbízást. Ennek nyomait járjuk be, közben több egyedi megoldást fedezhetünk fel a legváratlanabb helyeken.
“A TOLERANCIA VÁROSA”
Európában egyedülálló, hogy egy város főterén békésen megférjen egymás mellett öt különböző vallásfelekezet temploma. Ezért utánajárunk, hogyan jöhetett létre ez a vallásháborúk zűrzavaros évszázadai közben. Megtekinthetjük a ferences rend templomát, utána a napkeleti Szent Eklézsia Ortodox szentélyét, majd az evangélikus és a református templomokat, – ez utóbbinak a egyháztörténeti múzeumát, valamint a piarista rend épületeit, végül a „Mózes” vallásúak neológ zsinagógáját. Benne a Firenzéből származó Michalengalo szobormásolatok galériája, – az eredetivel megegyező méretben, izgalmas vallástörténeti pillanatokat is felidéznek az esztétikai élmény mellett, mint a vatikáni Pieta, a Mózes, a Medici kápolna,, és más alkotások.
„SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG“
A magyar színjátszás kezdete a szereplők révén Kecskeméthez kötődik, ugyanis Kelemen László az első, magyar nyelvű színtársulat igazgatója (Buda, 1790) Kecskemét szülötte, mint ahogy a társulat jó néhány színésze is. A város és Thália legendás kapcsolata innen indult, és szinte hagyománnyá vált, – itt mindig szívesen látták a vándorszínészeket, sokan “játsztak” a különböző színpadokon. Néhány évvel később Katona József, aki szintén kecskeméti, itt jegyezte le Bánk bán súlyos szavait, és a szülőházában berendezett kiállítás azt kort idézi, amikor a már városi főjegyzőként hozzálátott a mű írásának. Végül a híres, bécsi színháztervezők; Fellner és Helmer által tervezett, ékszerdoboznak becézett helyi teátrum hangulatát éljük át a ház bejárásakor.
